HTML

Rajzok úton, útfélen

Ide most azt írnám, hogy "szemlélődések", ha Kafka már nem foglalta volna le ezt a könyve címének. De ha nem foglalta volna le, nekem most nem jutna eszembe. Bizony, ha kicsit igyekszem, mindig meg tudom cáfolni magam... A blog a rajzokról szól, amit többnyire a bkv vonalain készítettem, pontosabban főleg az emberekről, akikkel szívesen szóba álltam volna (vagy nem?) de akikről inkább csak rajzoltam.

Friss topikok

  • Párácska: Rónay György: Arckép Pár percig, e Dürer rajzolta fák zöldjében, öregedő férfiarc, már jócskán ős... (2010.09.16. 08:34) Sapkában
  • Párácska: Minden tárgynak, és persze műalkotásnak története van. Én az olyan történeteket szeretem, amelyekb... (2010.09.15. 08:00) HÉV-en olvasó nő
  • Ravibaba: Ez is tetszik,néha jó ha elszakadsz az arcoktól:) (2010.09.13. 22:30) Fák a vízben
  • arpadszokes: Nem, a "Rézkígyó" nevűben. :) www.rezkigyo.hu/ (2010.09.13. 17:32) A kávézóban
  • Párácska: Talán épp azért mert "kapkodtál, nagyon jól érződik ezen a képen a pillanat varázsa. Szerintem kap... (2010.09.13. 09:34) Olvasó nő a HÉV-en

Linkblog

Sapkában

arpadszokes 2010.09.15. 23:44

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://utirajz.blog.hu/api/trackback/id/tr892299387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Párácska 2010.09.16. 08:34:00

Rónay György:
Arckép

Pár percig, e Dürer rajzolta fák
zöldjében, öregedő férfiarc,
már jócskán őszülő, de homlokán
még semmi ránc, s bár ajka szögletén
már árok ül, de az se keserű:
hallgatja a madárszót s mosolyog.
Előtte lejtő (ott fog hazamenni),
s mintha tél volna lent, fehér havat
sodor a szél és pelyheket kavar.

De csak a galagonyák szirma száll.

Párácska 2010.09.16. 08:34:58

Rónay György:
Arckép

Pár percig, e Dürer rajzolta fák
zöldjében, öregedő férfiarc,
már jócskán őszülő, de homlokán
még semmi ránc, s bár ajka szögletén
már árok ül, de az se keserű:
hallgatja a madárszót s mosolyog.
Előtte lejtő (ott fog hazamenni),
s mintha tél volna lent, fehér havat
sodor a szél és pelyheket kavar.

De csak a galagonyák szirma száll.
süti beállítások módosítása